Adózás cégként és magánszemélyként
Az alábbiakban Prancz Ádám ( http://www.pranczek.hu/ ) adószakértő véleménye olvasható a Google AdSense reklámprogramból származó bevételek utáni adózás lehetőségeiről:
AdSense adózással kapcsolatban nagy a tanácstalanság a szolgáltatók körében. Mint adószakértő a problémák értelmezéséhez a 2008. évi hatályos adójogszabályok alapján írom meg véleményemet.
Tisztán kell látni, hogy azt a honlapot, amin az AdSense hirdetések megjelennek, ki üzemelteti, ki a fenntartó, illetve a tulajdonos. Ez dönti el,hogy mely adójogszabályokat kell alkalmazni az adózási eljárások alkalmazására. Le kell szögezni a „Google AdSense online általános felhasználási feltételek" a magyar követelményeknek is megfelelő szerződés szolgáltatás biztosítására ellenérték fejében. Különbséget kell tenni, hogy a honlap tulajdonosa milyen üzemeltetési formában végzi a szolgáltatást. Adózás szempontjából megkülönböztetést kell tenni: magánszemély, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó honlap üzemeltető között. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy a honlap üzemeltető vállalkozó alanya-e az ÁFÁ-nak. Ezek együttes elemzése ad biztos támpontot az adózók körére és az adózás formájára.
I. Magánszemély
A magánszemély szolgáltató tekintetében az SZJA fizetési kötelezettség fennáll. Magánszemély vonatkozásában figyelembe veendő 1995. évi CXVII. törvény 2008. évi egységes szövegszerkezet 1. §. 3. bekezdés, továbbá a 2. §. 1., 3. és 4. bekezdés előírásai. Ide vonatkozik még a 4. §. 1., 2., és 3. bekezdése is. A citált paragrafusok egyértelművé teszik a honlap üzemeltető magánszemély SZJA fizetési kötelezettségét, az ott közzétett hirdetés után kapott bevétel alapján. A jövedelemszerzés rendszerbe sorolásának nincs jelentősége, mert az ellenértéket (USD) a szolgáltató a szolgáltatási szerződés alapján a megbízótól megkapta.
Adókötelezettség keletkezését 9. §. 1-3. bekezdés, míg a nyilvántartási kötelezettséget 9.A. §. 1-2. bekezdés rendszerezi. Magát a tevékenység besorolását az SZJA VI. fejezetének 16. §. 3. bekezdése határozza meg.
Az adó megállapítására választási lehetőség van a 18. §. 1. bekezdés a., illetve b. pontja szerint.
Az így keletkezett jövedelem – mint adóalap – összevonásra kerül a más jogcímen megszerzett jövedelmekkel – amelyek a lineáris szabályok szerint – az adótáblázat alapján adóznak.
A magánszemély nem alanya az ÁFA-körnek. Tehát az ÁFA fizetési kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a magánszemély éves összevont jövedelme a 7.137.000.- Ft-ot meghaladja, a többlet után 4 %-os különadót is kell fizetnie a szolgáltató magánszemélynek. Ez a legegyszerűbb eljárási szabály és a jogszabályok alapján a legkisebb rizikóval követhető kötelezettség teljesítés.
II. Egyéni vállalkozó:
Tevékenység végzésére valószínűsíthető, hogy az megkötötte megbízójával a szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Az adó kötelezettség a bevétel alapján, megkötött szerződés hiányában is fent áll. A szolgáltatásra kapott ellenérték adóköteles bevétel. Adózás tekintetében tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozó az ÁFA körnek-nek alanya, vagy nem. (1992. évi LXXIV. tv.) Amennyiben az ÁFA-nak alanya, vizsgálásra szorul, hogy ezen hirdetési tevékenység ÁFA-köteles, vagy ÁFA-mentes bevétel.
III. Társas vállalkozások
Minden más társas vállalkozásnál (Kht, Bt, Kkt, Kft, Rt) az ÁFÁ-t mint fizetendő adót hasonló módon kell megállapítani és megfizetni, amely nem igényelhető vissza, tekintve, hogy a fogyasztók a „termékhez" ellenérték nélkül jutnak hozzá.
A társas vállalkozásoknál a nettó hirdetésből származó bevétel társasági adóalapot növelő bevétel. Nem szabad megfeledkezni a 4 %-os különadóról, a 2 %-os kulturális járulékról, valamint az iparűzési adóról mint fizetési kötelezettségről.
Az adózási kötelezettség teljesítése során feltételezhető, hogy a társas vállalkozások megbízása alapján szakképzett adózásban, könyvelésben jártas pénzügyi szakembert alkalmaznak.
Az az ÁFA-körbe be nem jelentkezett vállalkozó akinek az év közbeni bevétele nem éri el az 5.000.000.- Ft-ot, ÁFA fizetésre nem kötelezhető. Mihelyt a bevétele év közben az 5.000.000.- Ft-ot meghaladja, és maga a tevékenység eredetileg ÁFA mentes volt (alanyi adómentesség 187-188 §), a vállalkozó köteles belépni az ÁFA-körbe. Az adott évben az 5.000.000.- Ft feletti árbevétele ÁFA kötelessé válik, és a fentiek szerint kell eljárnia a fizetendő ÁFA tekintetében.
Következő év január elsejétől számítottan az első forint árbevétel is ÁFA köteles lesz.
IV. „Evás" vállalkozások
Külön téma az „Evás" ÁFA adózási kötelezettség teljesítése, amely megítélés szempontjából megegyezik a (III.) pontban felhozott érvekkel.
Mindezektől független nyomós érv lehet még az, hogy 2008. január 1-től a szolgáltatás nyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásért is, ha a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illeti meg. (14. §)
Az Apeh verzió szerint feltételezhető várható eljárás:
Alkalmazási hatály: az ÁFA törvény 2. §. a. pont: E törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által, ilyen minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés szolgáltatás nyújtása után (jelen esetben szolgáltatás nyújtásról beszélünk). Támpont: 13. §. 1. bekezdés.
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtás esetében 36. §. az irányt adó jogszabály.
A fentiekből kitűnik, hogy az ÁFA-körbe bejelentkezett vállalkozónak a hirdetés után beszedett, vagy részére megfizetett bevétel után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik annak ellenére, hogy a szolgáltató a megbízója felé ÁFÁ-t is tartalmazó számlát nem állított ki. Az ÁFA mértéke az adó alapjának 20 %-a (82. §. 1. bekezdés). Külön mérlegelési szempont alá esik az a tény, amikor a szolgáltatást végző vállalkozó ÁFA köteles és ÁFA mentes tevékenységet végez és él az előzetesen felszámított adó levonási jogával. Ebben az esetben a 123. § 1-2. bekezdés ad eligazítást az adózási feladatok megoldásához: pontosítva az előzetesen felszámított adó megosztása vonatkozásában.
Az adószakértő fenntartásai illetve ellenvéleménye:
Kérdés ez a fizetendő ÁFA milyen formában kerül meghatározásra. A közösségen belüli beszerzés meghatározott esetekben ÁFA-mentes. A szolgáltatói szerződés tartalma szerint valószínűsíthető, hogy a beszerzés az Egyesült Államokból (Kalifornia állam) történik, tehát nem EGT tagállamból.
A szolgáltatás részben az EGT közösségi államok fele történik bele értve Magyarországot is. A magyarországi értékesítés az, amely ÁFA-köteles lehet az Apeh verziója szerint.
A szolgáltató a kapott szolgáltatási ellenértéket a fizetendő ÁFA alap korrekt meghatározása érdekében elkülönítetten kell, hogy kezelje. Ezt a bevételt meg kell osztania a közösségi államok fele történő és a magyarországi „látogatók" közötti bevétel arányában. Kérdés, hogy a látogatók megosztása magyar és más tagországok arányában hitelt érdemlően megvalósítható-e, a megosztás műszaki feltétele biztosított-e.
Amennyiben a megosztás a különböző országok között megvalósítható, az esetben a magyarországi bevételt bruttó módon kell értékelni, amely a 20 %-os ÁFÁ-t is tartalmazza. Ezt a bevételt meg kell bontania nettó és ÁFA értékre (magyarországi hirdetések utáni bevétel = 120 % - Le 20 % ÁFA = nettó bevétel 100 %). Az így kapott 20 %-ot kell megfizetni ÁFA címen.
Ezt követően a magyarországi nettó bevétel után fizetendő még 2 % kulturális járulék, amely a vállalkozói adó megállapításánál, mint adócsökkentő tétel szerepeltethető. A fentiek szerint megbontott és elkülönített devizás bevétellel meg kell növelni a vállalkozás vállalkozói adó köteles bevételét és ez lesz a vállalkozói adóalap.
Amennyiben a látogatók közül nem különíthetőek el a magyar látogatók (mások véleményével egyezően nem különíthetőek el), úgy az ÁFA alap nem határozható meg. Következés képen a fizetendő ÁFA mértéke sem mutatható ki.
Még egy szempont merülhet fel ÁFA tekintetében, azoknál az ÁFA-körben lévő szolgáltatóknál, akik élnek ÁFA levonási jogukkal, hogy bevételeiket meg kell osztani. (123. § 1-2.pont)
A szakértő véleménye szerint:
A személyi jövedelem adó (magánszemélyek, egyéni vállalkozások), illetve a társasági adó; különadó; kulturális járulék (társasvállalkozások) fizetési kötelezettség teljesítése nem vitatható. Az adót meg kell fizetni, kockáztatni nem érdemes. ÁFA fizetési kötelezettség vonatkozásában olyan rendezetlen helyzetről van szó, amely előfordulására a törvényt alkotó nem gondolt és ennek rendszerbe foglalásáról nem gondoskodott a tapasztalatok hiányában.
Az ÁFA fizetés ellen szól az a tény is, hogy a közzétett hirdetés a vámhatóságot megkerülve kerül fel a szolgáltató honlapjára. Így a vámhatóság a vám illetve az ÁFA mértékének kiszabásával nem tud élni. Az, hogy véleményem szerint egyelőre az ÁFA fizetési kötelezettség a fenti hirdetés után nem állapítható meg, az visszavezethető arra, hogy ezen hirdetési bevételekre vonatkozóan a fizetési kötelezettséget tételesen az ÁFA törvény nem szabályozza. A vámhatóság határozatának hiányában a fizetendő ÁFA mértékét határozattal nem tudja megállapítani, mert behatárolhatatlan az ÁFA alapja, továbbá a honlapokra feltett hirdetések a vámhatóságot kikerülik. A későbbiekben várható lesz, hogy erre a problémára a jog alkotók visszatérnek és kialakítják a magatartásbeli szabályokat, mert ezek a mai napig még rendezetlenek.
Amennyiben a szolgáltatást végző az adózási szabályok alkalmazásában járatlan és 100 000Ft-os nagyságrendet meghaladó bevételre tesz szert, úgy javaslom, kérje ki szakember véleményét illetve a fizetendő adó megállapításában tevékeny közreműködését, hogy a bírság utólagos eljárás alapján kivédhetővé váljék.
Összességében
Személyi jövedelem adót és társasági adót; különadót; kulturális járulék; kell fizetni. ÁFÁ-t a helyzet különös voltára és a jogszabályi rendezetlenségre való tekintettel nem kell fizetni.
<i>A cikk eredeti verziója a http://www.pranczek.hu/google-adsense-adozas.html címen található, közlése a szerző (Prancz Ádám) engedélyével történt; ennek megfelelően részleteiben vagy egészében történő újraközlése — a webni.innen.hu többi tartalmával ellentétben — csak a szerző hozzájárulásával lehetséges.</i>
